Veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése
Az egyének, családok és gyermekek problémáinak időben történő felismerése, mihamarabbi enyhítése érdekében az állam észlelő-és jelzőrendszert működtet. Ez a jelzőrendszer a különböző szakmai ágazatok, intézmények, szakemberek, és magánszemélyek közötti együttműködést szabályozza. A problémák, a krízishelyzetek, valamint a veszélyeztetés korai felismerését, az időben történő beavatkozás lehetőségét biztosítja.
A gyermekvédelmi törvény rendelkezik a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjairól, és azok feladatairól. A jelzésre kötelezettek körét a 1997. évi törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazságról-című törvény szabályozza. Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el-a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében-a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a következő szereplők:
- az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
- a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
- a köznevelési intézmények,
- a rendőrség,
- az ügyészség,
- a bíróság,
- a pártfogó felügyelői szolgálat,
- az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
- a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
- az egyesületek, az alapítványok és egyházi jogi személyek,
- a munkaügyi hatóság,
- a javítóintézet,
- a gyermekjogi képviselő,
- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
- az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.
Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek
- jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,
- hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
A jelzésre kötelezett személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
A törvényi szabályozás kimondja továbbá, hogy a jelzőrendszer egyetemes, tehát kiterjed a gyermekkorú lakosokra, illetve a felnőttekre is.
A jelzőrendszeri tagok számára fontos tudnivaló, hogy „egyéb jelzés hiányában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval – házi orvossal, házi gyerekorvossal, védőnővel”… illetve a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel, köznevelési intézménnyel. (A jelzőrendszer működtetésének szabályairól.)
A jelzőrendszer működtetése magában foglalja a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatépítő és kapcsolatfenntartó tevékenységét a településén működő szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó szervezetekkel, intézményekkel, civil, és egyházi szervezetekkel.
Hangsúlyozzuk a jelzőrendszeri együttműködés pozitív és segítő szándékát, amely arra törekszik, hogy a gyermek/család krízisállapotát, veszélyeztetését, bántalmazását megelőzze, enyhítse, megoldást keressen, és a jövőbe vetett lehetőségeket megfogalmazza.
A jelzések zártan kezelése
A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.